A tanulmányban kérdőíves felmérésünk eredményeire támaszkodva bemutatjuk a 2007-ben megalakult LEADER HACS-ok fontosabb működési jellemzőit. Országos felmérésünkből kiderül, hogy nincsen hagyománya, gyakorlata a fejlesztésekben való együttműködésnek, holott a helyi...

A kérdőíves felmérésből megállapítható, hogy rendkívüli fontosságú az ökoméz és a hagyományos technológiával készült méz közötti különbség tudatosítása, melyben fontos szerepet játszik a marketingeszközök megfelelő és hatékony alkal-mazása, többek között a...

A Közös Agrárpolitika (KAP) II. pillérét képező vidékfejlesztés, illetve az annak mozgásterét érintő változások alapvetően meghatározzák Magyarország vidéki térségeinek fe-jlődési esélyeit. Az eddigi vidékfejlesztési beavatkozások az elemzők szerint elsősorban az...

Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása meghatározó szerepet szán a TÉSZ-eknek a termékpálya koordinálásában, ennek ellenére piaci részesedésük nem emelkedett érdemben az elmúlt években sem Magyarországon, sem az Európai Unióban. A cikk nyomon követi a...

Az árvízvédelmi töltések védelmében, az árvizek levonulásában, ezáltal ma-gában az árvízvédelemben a gyepesítésnek jelentős szerepe van. Gazdaságosságát nem lehet egzakt módon bizonyítani, hiszen míg a létesítési és fenntartási költségeket egyértelműen...

A tanulmányban a szakirodalom áttekintése során feltárt vizsgálandó területek tükrében két, a 2010-es és 2011-es év folyamán lebonyolított országos reprezentatív adatfelvétel eredményeit ismertetjük. A vizsgálatok eredményeire támaszkodva faktorelemzés segítségével...

Empíriák sora azt mutatja, hogy a magyar mezőgazdaságban a gazdálkodók közötti együttműködési aktivitás meglehetősen alacsony, ugyanakkor az ágazat jelenlegi helyzetét értékelve, arra rendkívül nagy szükség lenne. E problémához kapcsolódva, a tanulmány a morális...

A 2014–2020 közötti közösségi agrárpolitika tervezetének szemléletmódjában jelentős mértékben előtérbe került a „zöldítésâ€, mint a társadalom által az agrártevékenységtől elvárt, a társadalom egésze számára szabadon hozzáférhető közjó megteremtése,...

A szövetkezés létjogosultságát – a változatosabb intézményi struktúra előnyei mellett – számos gazdasági ok, például koordinációs-integrációs előnyök (hosszú távú értékesítési csatorna biztosítása, tranzakciós költségek és kockázat csökkentése, valamint a...

A nyugat-európai szövetkezeti modellek sajátos módon adoptált és adaptált formákban, típusokban honosíttattak meg Kelet-Közép-Európa államaiban, így Magyarországon, majd Erdélyben is, mely 1918-20 között Románia részévé vált. Tanulmányunk néhány kutatás-módszertani...