Az Agrárgazdasági Kutató Intézetben 2005. évben interjú módszerre épülő vizsgálatokat végeztünk a jogi és gazdasági tényezők változására történő termelői reagálásokkal kapcsolatban. A felmérés keretében 296 írásos, és 50 kikérdezéses (ún. mélyinterjút)...

A „Gazdálkodás†2010. évi 2. számában vitacikkem jelent meg „A földbirtok-politikaválaszt igénylő kérdései†címen. Ezzel az volt a célom, hogy a témakörrel kapcsolatban felvessek kérdéseket, leírjak megállapításokat, és ezzel egy olyan vitát...

Ãchim L. András parasztpolitikus a nagybirtok elleni harc jelentős vezetője a XIX–XX. század fordulóján. A cikk a halálának centenáriuma alkalmából tartott emlékkonferencián elhangzott előadás alapján készült azzal az igénnyel, hogy bemutassa napjaink magyar...

A Szerkesztőség felkérésére írom le az agrárgazdaság helyzetével, birtokviszonyaival kapcsolatos véleményemet. A kiindulópontot ehhez Kapronczai István nagyon színvonalas és minden részletre kiterjedő tanulmánya adta meg. Azt azonban nem tartom szerencsésnek, hogy a cikkében...

A kérdések széles területet ölelnek fel, ami folytatható a földvédelemmel, a kör-nyezetvédelemmel, a földadó kérdésével stb. A politikának – kompromisszumokkal és megegyezéssel – mielőbb lépnie kell, mert a rendezett birtokviszonyok növelik a földárat, élénkítik a...

A földet elsősorban mint termelési eszközt értelmezve, a pragmatikus gondolkodást és nem a nosztalgiát tartom célravezetőnek. Ismeretes, hogy két elgondolás él a köztudatban. Egyik a liberális földfelfogás, amely szerint a föld olyan termelési eszköz, mellyel más termelési...

A földpiacra kötelező közösségi jogalapot a Csatlakozási Szerződés (CsSz) a Római Szerződés (RSZ) 56. cikkében rögzíti. Az EB által ehhez fűzött jogértelmezés megvilágítja a tőke kivételes korlátozhatóságát, tehát azt is, amivel a közösségi jog a földügyben...